Könyvelői tájékoztató

Általános tudnivalók

Előfizetéses mobiltelefon használata esetén hívásrészletezésre van szükség ahhoz, hogy egyértelműen megállapítható legyen a hivatalos célú telefonhívás és a magáncélú használat értéke. Amennyiben a hívásrészletezés alapján megállapítható, hogy nem volt magánhasználat, vagy ha volt, de annak értékét kiszámlázták a dolgozó részére, akkor további teendő nincs.
Ha nem rendelkezik a kifizető hívásrészletezővel, vagy rendelkezik ugyan, de nem végzi el a magáncélú használat és a hivatalos használat értékének elkülönítését, akkor biztosak lehetünk benne, hogy egy adóellenőrzés során keresni fogják rajtunk a személyi jövedelemadót és az egyéb közterheket a teljes számlaértékre vonatkozóan.
Előfizetéses mobiltelefon esetén, - ha azt nem a személyi jövedelemadóról szóló törvény előzőekben ismertetett 69. § (1) bekezdés „d” és „e” pontja szerint biztosítja a munkáltató, - a telefont használó magánszemély jövedelméről beszélünk, annak közterheivel együtt. Munkaviszony esetén bérjövedelem, tagok esetén nem önálló tevékenységből származó összevonandó jövedelem.

A probléma

A telefonhasználat költségeinek minden más szempontból (adók, könyvelés) történő elszámolása attól függ, – kivéve az általános forgalmi adót – hogyan ítéltük meg a költséget a személyi jövedelemadó rendszerében. Ezért kezdődik minden magyarázat, válasz, APEH tájékoztató is a személyi jövedelemadó szempontjából történő taglalással.
Ez a bonyolult elszámolás havi szinten rengeteg plusz munkát jelent a könyvelésnek, pláne, ha sok alkalmazottja van a cégnek. A gyors és pontos adminisztráció a cégvezető és a könyvelő érdekeit egyaránt szolgálja.
A megoldás
A CallCelaner rendszer pár kattintással megoldja az összes elszámolni kívánt költség rendszerezését. Nem kell egyesével Excel táblákba másolni az adatokat, csak a T-Mobile EFT (Elektronikus Forgalmi Tájékoztató) szolgáltatásának keretén belül kapott tömörített állományt kell kicsomagolva felölteni a CallCleaner – be. Ezek után az általunk előre meghatározott képleteknek megfelelően ő elvégzi a számításokat és a részletes híváselemzést. Ezeket a telepítés során ingyenesen beállítjuk. Körülbelül öt perc alatt elvégezhető egy költséghely teljes rendszerezése. Egy általános, mindenre kitérő elemzés így néz ki:

Rövidítések:

NETTO    Nettó szla összeg
BRUTTO    Bruttó szla összeg
AFA_    Áfa bizonyos százalékai
MC    Magáncélú beszélgetések
SZJA    Személyi jövedelemadó
TB3    Egészség biztosítási járulék (Pénzbeli)
TB5    Egészség biztosítási járulék (Természetbeli)
TB21    Nyugdíjbiztosítási járulék
EHO    Egészségügyi hozzájárulás
MAJ    Munka adói járulék
EHO    Egészségügyi Hozzájárulás
ADO    Adó összege
FORG    Összes forgalom az adott hónapra
DB     Költséghelyhez tartozó telefonszámok (db)

Költséghelyekre bontva és összesítve is megtekinthetünk egy teljes céges kimutatást.

Ezeket a számolási módokat lehet változtatni, hozzáadni, illetve elvenni belőlük. Egyéni elszámolási képleteket is bele tudunk írni a programba a telepítés során. Az alábbiakban jobb áttekinthetőség kedvéért érintőlegesen említjük az ide kapcsolódó rendelkezéseket.
A számvitelről szóló 2000. évi C törvény
Számviteli szempontból nincs különösebb gondunk, hiszen:

• vagy természetbeni juttatást és annak közterheit könyvelünk a személyi jellegű egyéb kifizetések (55. számlacsoport) és a bérjárulékok (56. számlacsoport) számláira
• vagy bérköltségként (54. számlacsoport) számoljuk el a magáncélú telefonszolgáltatás juttatását, könyvelve azok járulékait (56. számlacsoport) is.

A természetbeni juttatás után fizetendő 44%-os személyi jövedelemadó a számvitelről szóló törvény 3. § (7) bekezdés 3. pontja szerint szintén személyi jellegű egyéb kifizetésként könyvelendő. A bizonyíthatóan hivatalos célú telefonhasználat értéke az 52. számlacsoportban az igénybe vett szolgáltatások költségei között számolandó el.
A társasági adóról és osztalékokról szóló 1996. évi LXXXI. törvény
A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek közé tartoznak a hivatali célú beszélgetések értéke, valamint a törvény 3. számú mellékletének B/3. pontja szerint azok a személyi jellegű egyéb kifizetések és a hozzá kapcsolódó adók és járulékok, melyeket az adózó:

• a vele munkaviszonyban álló magánszemély,
• vezető tisztségviselője,
• tevékenységében személyesen közreműködő tagja,
• a vele korábban munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasa,
• valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója

részére juttatott. A magánszemélyek jövedelmeként és azok közterheiként könyvelt összegek szintén elismert költségek. Tehát alapvetően a telefonok használati díjával kapcsolatban a társasági adó alapját növelni nem kell. Arra kell vigyázni azonban, hogy az előbbiekben felsorolt (3. számú melléklet B/3. pont) jogállású személyeken kívül más magánszemélynek ne nyújtsunk ingyenes telefonszolgáltatást magáncélra, mert akkor annak összege nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség lesz, és értékével növelni kell az adóalapot a 8. § (1) bekezdésének „d” pontja szerint.
Ha visszanézünk a személyi jövedelemadóról szóló törvényben az adóköteles természetbeni juttatásokról írottakhoz, akkor a szakképző iskolai tanulók, a kötelező szakmai gyakorlatukat töltő hallgatók, és az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának jogviszonya számomra kétséges a társasági adóalap növelése szempontjából.
Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény
Az általános forgalmi adóról szóló törvény 33. §-ának (4) bekezdése értelmében a helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás (SZJ 64.20.11 és 64.20.12), valamint a mobiltelefon-szolgáltatás (SZJ 64-20.13.) igénybevétele esetén az előzetesen felszámított adó 30 százaléka nem vonható le. „Mentesül ezen részleges levonási tilalom alól az adóalany akkor, ha a szolgáltatás ellenértékének legalább 30 százalékát továbbértékesítési céllal vagy a 8. § (4) bekezdése szerint számlázza tovább.” Véleményem szerint a 70 százalékos levonási hányad minden esetben deklarált szabály. Tehát feltöltő-kártya esetében is, valamint akkor is, ha a kiszámlázatlan magánhasználat meghaladja a le nem vonható részarányt. Ez a levonási korlátozás az egyébként levonható adóra vonatkozik. Ha a vállalkozás a levonható adót arányosítással állapítja meg, és emiatt csak 80 százalékát vonhatná le a telefonszámla áfájának, akkor a bevallásba az előzetesen felszámított általános forgalmi adó 80 százalékának 70 százalékát (56 százalékát) állíthatja be levonható adóként. A továbbszámlázásra vonatkozó szabály tekintetében nincs jelentősége annak, hogy a magánszemély vagy másik vállalkozás felé történik. Tehát, ha a hívásrészletezés alapján a magáncélú beszélgetések aránya 30 %, melyet kiszámláznak a munkavállalók és a tagok felé, akkor a teljes telefonszámla áfája levonhatóvá válik.